Milyen fajtái vannak a fehérvérsejteknek?

664
HOZZÁSZÓLÁS:

A védelmi rendszer bázisát a fehérvérsejtek (leukociták) jelentik, amelyeket három fő csoportba sorolhatunk:feherversejtek

Granulociták

Cikk hirdetés 8.

Nagyobbak a vörösvértesteknél, a vörös csontvelőben képződnek. Nagy szerepük van a fertőzés elleni védelemben (neutrofil granulociták).

Képesek a hajszálerek megnyíló részein keresztül átlépni az érfalon, és a baktériumokat, illetve kisebb idegen anyagokat bekebelezni (fagocitózis). Az ilyen módon összegyűlt és a bekebelezés során elpusztult fehérvérsejtek tömegét a köznyelv gennynek nevezi.

A fehérvérsejtek a bekebelezett antigéneket speciális, e célra kifejlesztett enzimrendszerrel bontják le. A fehérje-láncreakció végén az idegen anyag mintegy feloldódik, megsemmisül. A granulociták oly módon vesznek tudomást a szervezetben szaporodó kórokozókról, hogy azok anyagcseretermékeit észlelik kémiai ingerként. A fehérvérsejt mozgását a töltéskülönbségek eredményezik (fizikai inger).

Megállapították, hogy a granulociták nem egyesével, hanem csoportokba verődve harcolnak a kórokozók ellen, és a gyulladás helyszínén szaporodnak. Érpályából való kijutásukat segíti, hogy a hajszálerekben mindig kívül, az érfalak mentén haladnak, szemben a középvonal mentén (belül) áramló vörösvértestekkel.

Gyakorlatilag a fehérvérsejtek e képviselői érkeznek először az ellenséges invázió helyszínére. Nagyobb gyulladás vagy fertőzés esetén nem elégségesek a keringő vérben lévő készletek, így sor kerül a tartalékok mozgósítására és bevetésére is. E folyamat megváltoztatja a vér összetételét, megnő a fehérvérsejtszám, és módosul az ún. minőségi vérkép.

A kórokozók szaporodásának megakadályozása és nagy részük elpusztulása után a granulociták aránya csökken a vérben, és a csatamezőre megérkeznek a második hullámot jelentő monociták, majd a gyógyulás beteljesülését jelző limfociták.

A neutrofil granulociták rövid életűek, legfeljebb 24-30 óráig maradnak a keringő vérben, majd onnan kilépve az emésztőrendszer és a vizeletkiválasztó rendszer felé veszik útjukat, elpusztítva az útvonalukat keresztező mikrobákat. Megtalálhatók a szövetekben és a nyálkahártyákon is, így tulajdonképpen nem is nevezhetők igazi „vérsejteknek”. A vér számukra szállítóközegként funkcionál, amelynek segítségével feladatukat hatékonyan elvégezhetik.

A granulociták egyes fajtái (bazofil) tetemes mennyiségű hisztamint tartalmaznak. Az allergiás folyamatokban az előbbin kívül a granulociták harmadik fajtája, az eozinofil granulociták nagyobb száma is megfigyelhető. (Az eozinofil granulociták nagyobb száma jelezhet gyógyszer-túlérzékenységet, autoimmun betegséget, bélférgességet vagy daganatos betegséget is.”)

Monociták

A legnagyobb fehérvérsejtek a monociták közül kerülnek ki. Szintén képesek kilépni az érpályából és bekebelezni a betolakodókat.

Életidejük 1-5 nap a vérben, majd a szövetekbe távoznak, s eltávolítják az idegen anyagokat és sejttörmeléket.” (A véráramból kikerülve makrofággá alakulnak.)

Immunreakció során az antigéneken (ellenanyagokon) olyan változást idéznek elő, amely hatékonyabbá teszi a limfociták munkáját.

Limfociták

A nyirokszervekben termelődő limfociták (nyirok-sejtek) képezik a keringő fehérvérsejtek 25-40%-át. Arányuk átmenetileg megnő a vérben a vírusfertőzések gyógyuló szakában. Az utóbbi évtizedben az átlagos limfocitaszám emelkedését figyelték meg Európában és Észak-Amerikában, amelynek okát a megnövekedett fehérjefogyasztásban látják a szakemberek.” A limfociták kiemelkedő szerepet játszanak a szervezet védelmi rendszerében. Működésüket tekintve két típusuk ismert, a T- és a B-limfociták.

A T-limfociták felelnek a sejtes immunitásért, ezek hiányában súlyos vírusfertőzések vagy tbc alakulhat ki. (A folyamatot celluláris immunválasznak nevezik.)

A csecsemőmirigy (thymus) termeli a T-limfocitákat, és a káros behatás helyszínén fejtik ki hatásukat. Nem termelnek antitestet (ellenanyagot), hanem osztódásuk után közvetlenül támadják meg az antigént. Képesek egy vírus által megfertőzött sejtet elpusztítani, de idegen sejtekre is halálos csapást mérnek. A szervátültetések során beültetett szervek kilökődésében is ezek játsszák a főszerepet.

A B-limfociták szintén osztódásra képes sejtek, azonban utódsejtjeik antitesteket (immunglobulinok) termelnek. Az óriási mennyiségben termelődő ellenanyag bekerül a véráramba, szöveti folyadékterekbe és testváladékba.

664
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
0

És te mit gondolsz erről?
Neked mi a véleményed a témáról?

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

31
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]